Az új munkanélküli-segély iránti kérelmek száma az augusztus 29-ével végződő héten 206 000-re emelkedett. A piac körülbelül 205 000-re számított, míg az előző adatot 203 000-ről 204 000-re módosították. A négyhetes mozgóátlag a korrekciót követően 205 750-ről 207 250-re emelkedett. Az elvárásoktól való eltérés annyira csekély, hogy önmagában nem változtatja meg lényegesen a munkaerőpiac általános képét. Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma 1,779 millió folyamatban lévő igénylést is jelentett, ami 8 000-rel több az előző héthez képest, míg a négyhetes mozgóátlag 1,78175 millióra csökkent. A biztosított munkanélküliségi ráta változatlanul 1,2%-on maradt.
A szezonálisan ki nem igazított adatok továbbra is kedvezőbbek, mint egy évvel ezelőtt. Az első alkalommal benyújtott kérelmek száma 170 626 volt, szemben a tavalyi év azonos hetének 196 712-es értékével, ami körülbelül 13,3%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A kiigazítatlan, folyamatos ellátásra jogosultak száma 1,738 millió volt, szemben az egy évvel korábbi körülbelül 1,892 millióval, ami körülbelül 8,2%-os csökkenést jelent.
Ez a tendencia összhangban áll azzal a jelenséggel, amelyet gyakran „lassú felvétel, lassú elbocsátás” környezetként írnak le. Az amerikai vállalatok nem igazán hajlandók bővíteni a létszámot, ugyanakkor még nem szorulnak olyan nyomás alá, amely kiterjedt létszámleépítésekre kényszerítené őket. A jelentés közzétételét követően a Reuters a munkaerőpiacot továbbra is stabilnak minősítette, alacsony elbocsátási arány és visszafogott felvétel mellett.
A segélyigény-adatok tehát nem szolgáltak a Fed számára erős érvvel arra nézve, hogy a magas kamatlábak máris a foglalkoztatás hirtelen romlását okoznák.
A szolgáltatási szektor a vártnál sokkal nagyobb mértékben gyorsult
Erőteljesebb jelzést adott az ISM szolgáltatási PMI. A fő index augusztusban 54,1-ről 55,4-re emelkedett, szemben a konszenzusos becsléssel, amely nagyjából 54,2 volt. A szolgáltatási szektor így 26. hónapja folyamatosan bővül, miközben az augusztusi érték 1,7 ponttal meghaladta az 53,7-es 12 hónapos átlagot.
Az 55,4-es PMI-érték nem jelenti azt, hogy a szolgáltatási termelés 5,4%-kal nőtt volna. Ez egy diffúziós index, amely a vállalatok felmérésben adott válaszaiból állapítható meg. Az 50 feletti érték azt jelzi, hogy több válaszadó jelentett bővülést, mint zsugorodást. Minél magasabbra emelkedik az index az 50 felett, annál szélesebb körű a bővülési jel.
Az augusztusi jelentés a fő PMI-értéknél is jelentősebb javulást mutatott. Az üzleti aktivitás 59,1-ről 61,7-re emelkedett, ami 2022 novembere óta a legmagasabb szint. Az új megrendelések 57,2-ről 60,9-re ugrottak, ami 2023 februárja óta a legmagasabb érték. A megrendelésállomány 50,9-ről 55,6-ra emelkedett, az új exportmegrendelések 52,0-ról 56,3-ra, az import pedig 51,8-ról 56,3-ra nőtt.
A jelenlegi konjunktúra, az új kereslet és számos előretekintő mutató egyaránt erősödött.
A megrendelések emelkednek, a foglalkoztatás viszont nem
A jelentésben a legmarkánsabb eltérés az új megrendelések (60,9) és a foglalkoztatás (47,8) között mutatkozott. A két index közötti különbség 13,1 pontot ért el.
Összességében ez azt jelenti, hogy az új megrendelések nagyon erős ütemben növekednek, míg a szolgáltatási szektorban a foglalkoztatás továbbra is zsugorodik. A foglalkoztatási index 47,4-ről 47,8-ra emelkedett, de második hónapja maradt az 50-es küszöb alatt, és az elmúlt 18 hónapból 13-ban zsugorodást mutatott. Augusztusban a válaszadók csupán 11,8%-a jelentett foglalkoztatásnövekedést, 71,1% nem tapasztalt változást, 17,1% pedig létszámcsökkentést hajtott végre.
Az ISM egy fontos részletet is közöl. A felmérés vezetője, Steve Miller elmondta, hogy a növekvő inputköltségek közepette a vállalatok a foglalkoztatási döntéseiken keresztül is igyekeznek kordában tartani a kiadásokat, és az erősödő üzleti aktivitás ellenére gyakran halasztják el az üres pozíciók betöltését.
Maga a jelentés azonban nem teszi lehetővé egyértelmű következtetés levonását arra vonatkozóan, hogy ez az eltérés mekkora részben tulajdonítható a magasabb termelékenységnek, az automatizálásnak, a meglévő kapacitás hatékonyabb kihasználásának, vagy egyszerűen csak óvatosabb munkaerő-felvételi politikának. Az adatokból azonban biztonsággal következtethető, hogy az erősebb kereslet egyelőre nem eredményez hasonló mértékű foglalkoztatásnövekedést.
A beszerzési árakra nehezedő nyomás továbbra is magas
A gyenge munkaerő-felvétel képét bonyolítja az árak alakulása. A fizetett árak 70,3-ról 72,6-ra emelkedtek, ami 2022 óta a legmagasabb szint. Az index az elmúlt hat hónapból ötben meghaladta a 70-es értéket, és 21 egymást követő hónapja 60 felett marad. Az ISM szerint a szolgáltatási szektor beszerzési árai immár 111 egymást követő hónapja emelkednek.
A 72,6-os érték nem jelenti azt, hogy az árak 72,6%-kal emelkedtek. Ez a válaszadók körében a beszerzési költségek rendkívül széles körű emelkedését tükrözi. Augusztusban a vállalatok 44,8%-a jelentett magasabb árakat, 52,9%-uk stabil árakat, és csupán 2,3%-uk csökkenést. A nyomon követett iparágak közül egyik sem jelentett általános csökkenést a beszerzési árak terén.
A vállalatok ezért nemcsak a bizonytalanság miatt halaszthatják el az új munkaerő felvételét, hanem azért is, hogy a dráguló inputköltségek közepette kordában tartsák a kiadásaikat. Az ISM szerint dráguló tételek között szerepeltek az üzemanyag, a szoftverek, a számítástechnikai termékek és az acél. A hiánycikkek között szerepeltek a GPU-k, a memóriaalkatrészek, a munkaerő és az acél.
A Fed ezért olyan helyzet előtt áll, amelyben a szolgáltatási szektorban továbbra is erős a kereslet, miközben a beszerzési árakra nehezedő nyomás még nem mutat jelentős enyhülést.
A megrendelésállomány és a készletek teljessé teszik a jelentés erőteljesebb képét
A készletek 51,4-ről 56,7-re emelkedtek, ami a főbb alindexek közül a legnagyobb havi változás. A megrendelésállomány 4,7 ponttal, 55,6-ra nőtt. Ugyanakkor az új exportmegrendelések 56,3-ra emelkedtek, az import pedig szintén 56,3-on állt.
A készletek emelkedése többféleképpen is értelmezhető. Lehet, hogy a vállalatok az erősödő keresletre reagálnak, további megrendelésekre készülnek, vagy az ellátási láncokat és az árakat övező bizonytalanságra reagálva növelik készleteiket. A készletekkel kapcsolatos hangulat is 54,1-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy a válaszadók nagyobb hányada tartotta a készleteket igényeikhez képest túl magasnak.
A beszállítói szállítások indexe 52,8-ról 51,3-ra csökkent. Ezt az indexet fordítva értelmezik: az 50 feletti érték lassabb szállításokat jelez. A szállítási idők tehát tovább hosszabbodtak, de nem olyan meredeken, mint júliusban. Az ISM a zavarokat okozó tényezők között a vámokat és a közel-keleti geopolitikai feszültségeket említette.
A növekedés viszonylag széles körű volt, de nem általános
A felmérésbe bevont 18 iparág közül 12 szektor jelentett általános növekedést. Ezek közé tartozott a bányászat, az ingatlan- és bérbeadási tevékenység, a szállás- és vendéglátás, a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az információs szolgáltatások, a szakmai és műszaki szolgáltatások, valamint a közlekedés és raktározás.
Zsugorodást jelentettek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat, az építőipar, a vállalatirányítás és a támogató szolgáltatások, a pénzügyi és biztosítási szektor, valamint az egészségügy és a szociális segítségnyújtás területén.
A bővülés tehát viszonylag széles körű volt, bár nem volt mentes a gyenge területektől.
A Fed számára a probléma az erős kereslet és az árnyomás kombinációja
A 206 000-es igénylések alacsony létszámleépítésekre utalnak. A 47,8-as foglalkoztatási index a szolgáltatási szektor gyenge foglalkoztatási dinamikáját jelzi. Az 55,4-es szolgáltatási PMI és a 60,9-es új megrendelések erős keresletet jeleznek. A 72,6-os beszerzési árak viszont a megnövekedett beszerzési költségnyomásra utalnak.
Az augusztusi ISM-jelentés tehát azt mutatja, hogy a szolgáltatási szektorban a tevékenység felgyorsulhat, még akkor is, ha a foglalkoztatás növekedése továbbra is gyenge marad. Ugyanakkor ez nem olyan környezet, amelyben az árnyomás jelentősen enyhülne.
Ha a szolgáltatási tevékenység felgyorsulna, a foglalkoztatás ugyanakkor gyenge maradna, és a beszerzési árak egyidejűleg meredeken csökkennének, a Fed kedvezőbb jelzést kapna arra, hogy a növekedés az inflációs nyomás újbóli megjelenése nélkül is folytatódhat. Az augusztusi jelentés azonban erős megrendeléseket mutatott, miközben a beszerzési árak tovább gyorsultak.
Egy ilyen környezet gyengíti a monetáris politika korai lazításának érveit, miközben a további szigorítás kockázatát is nyitva hagyja.
A kedvezőbb adatok közzétételét követően azonnal megnőttek a szeptemberi kamatemelésre vonatkozó várakozások. Később azonban Christopher Waller, a Fed kormányzója által tett, enyhébb hangvételű megjegyzések hatására a piac által implikált valószínűsége a szeptemberi kamatemelésnek az előző napi körülbelül 63%-ról 50% körüli szintre esett vissza. A piac ezért továbbra is rendkívül érzékenyen reagál minden új adat közzétételére és a Fed tisztviselőinek nyilatkozataira.
A jelentések legfontosabb tanulságai
A szeptember 3-i adatok legszembetűnőbb jellemzője az amerikai szolgáltatási szektorban a megrendelések növekedése és a foglalkoztatási dinamika közötti eltérés.
Az új megrendelések mutatója 60,9-re emelkedett, az üzleti aktivitás 61,7-en állt, míg a foglalkoztatás mutatója csupán 47,8 volt. A 13,1 pontos különbség azt mutatja, hogy az erős keresletnövekedést még nem kíséri hasonló mértékű foglalkoztatási bővülés. Az ISM-jelentésből azonban nem derül ki, hogy ez a termelékenység növekedését, az automatizálást vagy a óvatosabb munkaerő-felvételi politikát tükrözi-e.
Ugyanakkor a 72,6-os beszerzési árindex azt mutatja, hogy a beszerzési árakra nehezedő nyomás továbbra is nagyon erős. A Fed-nek ezért nem csupán a munkaerőpiac gyengülésének kockázatával kell szembenéznie. Ugyanilyen fontos az a tény, hogy a szolgáltatási szektor aktivitása továbbra is viszonylag erős ütemben növekedhet anélkül, hogy az árnyomás jelentősen csökkenne.
Az augusztusi ISM-jelentés tehát még nem ábrázol olyan gazdaságot, amely egyértelműen monetáris politikai lazítást igényelne. Éppen ellenkezőleg: az erős kereslet, az alacsony létszámleépítések és a magas inputárak együttesen okot adnak a Fed-nek arra, hogy továbbra is óvatos maradjon.
Eurozone inflation reaches a three-year high, driven largely by surging energy prices. With underlying inflation remaining relatively stable, the European Central Bank faces a difficult decision: raise interest rates to contain future price pressures or avoid further weakening economic growth.
További információk →The U.S. dollar falls to a one-month low after Democrats win control of both chambers of Congress. Investors are reassessing the outlook for AI investment, government spending and borrowing costs as Washington prepares for divided government.
További információk →