A fogyasztói infláció ellenkező irányba mozdult el: a szeptemberi 0,9%-ról 0,7%-ra lassult. Az élelmiszereket és az energiát nem tartalmazó maginfláció 0,8%-ra csökkent, ami rávilágít a növekvő ipari költségek és a szélesebb fogyasztói gazdaságban tapasztalható gyenge árnyomás közötti különbségre.
Miért nem érik el a fogyasztókat a magasabb gyári árak?
A termelői infláció gyorsulását elsősorban a magasabb globális energiaárak okozták. A közel-keleti konfliktus megnövelte a kőolaj, a gáz, a vegyipari termékek és más energiaigényes iparágak költségeit.
Az ipari termelők által a beszerzett alapanyagokért fizetett árak éves szinten 7,9%-kal emelkedtek, míg a gyári eladási árak 5,7%-kal nőttek. Bár a két index különböző árukategóriákat fed le, eltérésük jól illusztrálja azt a nyomást, amellyel azok a gyártók szembesülnek, akik nem tudják a növekvő költségeket teljes mértékben áthárítani az ellátási lánc mentén.
A kontraszt még szembetűnőbb a fogyasztóknak szánt termékeket gyártó iparágakban, ahol a gyári árak 0,1%-kal csökkentek, annak ellenére, hogy a termelés előzetes szakaszában jelentősen emelkedtek a termelési költségek.
Azok a vállalatok, amelyek nem tudják emelni az eladási árakat, kénytelenek lehetnek a költségnövekedés egy részét magukra vállalni, ami akár a bevételek stabil maradása esetén is csökkentheti a jövedelmezőséget. Ez a nyomás különösen érezhető azoknál a vállalkozásoknál, amelyek árérzékeny hazai piacokon versenyeznek.
A gyenge belföldi kereslet bonyolítja a kilátásokat
Kína gyártási beszerzési menedzser-indexe szeptemberi 50,1-ről októberben 49,3-ra esett vissza, ezzel ismét a bővülést a zsugorodástól elválasztó küszöb alá került. Az új megrendelések mutatója 49,4-re csökkent, ami a keresleti feltételek gyengülését jelzi.
A fogyasztói árak hasonló jelzést adnak. Az élelmiszerárak éves szinten 2,9%-kal csökkentek, ami részben ellensúlyozta az energiával kapcsolatos kiadások emelkedését. Eközben az alapinfláció 1% alatt maradt, ami arra utal, hogy az árak alapszintű emelkedési lendülete korlátozott.
Ez egyenetlen környezetet teremt a kínai vállalatok számára. Az exportorientált gyártók profitálhatnak a külföldi keresletből, míg a belföldi fogyasztástól függő vállalkozásoknak nagyobb nehézségekkel kell szembenézniük az árak emelése során.
Az erősebb export ezért fenntarthatja az ipari tevékenységet anélkül, hogy feltétlenül javulna a jövedelmezőség a teljes feldolgozóipari szektorban.
Mi változtathatja meg a kínai piacok kilátásait?
A befektetők figyelni fogják, hogy a magasabb termelési költségek elkezdenek-e átgyűrűzni a fogyasztói árakba, vagy továbbra is az upstream iparágakra korlátozódnak. A termelési költségek tartós emelkedése a kereslet megfelelő fellendülése nélkül további nyomást gyakorolhat a vállalati nyereségre.
Különösen fontosak lesznek az energiaárak. Az olaj- és gázköltségek csökkenése enyhítheti a gyártók terheit, míg a folytatódó geopolitikai zavarok meghosszabbíthatják a magas termelési költségek időszakát.
A következő kereskedelmi és ipari nyereségadatok is jelzést adhatnak arra, hogy a külső kereslet elegendő-e a belföldi gyengeség ellensúlyozásához.
A pénzügyi piacok szempontjából a legfontosabb megkülönböztetés az árak emelkedése és az erőteljesebb üzleti teljesítmény között húzódik. A termelői infláció emelkedése nem jár automatikusan nagyobb jövedelmezőséggel. Az a fontos, hogy a vállalatok képesek-e megőrizni árréseiket úgy, hogy a költségeket továbbhárítják anélkül, hogy ügyfeleket veszítenének, különösen amíg Kína fogyasztói piacának fellendülése továbbra is törékeny.
Jogi nyilatkozat! Ez az anyag nem minősül befektetési tanácsadásnak. A múltbeli teljesítményadatok nem garantálják a jövőbeli nyereséget. A devizákba történő befektetés az árfolyam-ingadozások miatt befolyásolhatja a hozamot. Bármely értékpapír-tranzakció nyereséget és veszteséget egyaránt eredményezhet. Az anyagban szereplő feltételezések és várakozások csupán becslések, amelyek nem feltétlenül pontosak, és a jelenlegi gazdasági körülmények függvényében változhatnak. Ezek a kijelentések nem garantálják a jövőbeli teljesítményt.
A Nasdaq 19 hónapja a legmeredekebb napi esést szenvedte el, miközben a befektetők újraértékelik a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kilátásait. Az adatközpontokkal szembeni egyre erősödő politikai ellenállás és a finanszírozási költségekkel kapcsolatos aggodalmak felvetik a kérdést, hogy az ágazat képes-e fenntartani gyors terjeszkedését.
További információk →Eurozone inflation reaches a three-year high, driven largely by surging energy prices. With underlying inflation remaining relatively stable, the European Central Bank faces a difficult decision: raise interest rates to contain future price pressures or avoid further weakening economic growth.
További információk →