Az Egyesült Királyság inflációja 3,5%-kal felülmúlta az előrejelzéseket

Az éves fogyasztóiár-infláció szeptemberben 3,5%-ra emelkedett az augusztusi 3,1%-ról a szerdán, október 21-én közzétett adatok szerint. A Reuters által megkérdezett közgazdászok 3,4%-ot vártak.

Az adat a november 5-i ülés előtt továbbra is jóval a Bank of England 2%-os célja fölé helyezi az inflációt. A befektetők már korábban is egy negyed százalékpontos emelést vártak, amely 4%-ra vinné az alapkamatot, így a figyelem arra irányul, milyen pálya következhet a döntés után.

Az üzemanyagköltségek vezetik az emelkedést

A Nemzeti Statisztikai Hivatal (Office for National Statistics) a közlekedést, különösen a motorüzemanyagokat azonosította az éves infláció emelkedésének legnagyobb felfelé ható tényezőjeként. Az éttermek és szállodák adták a legnagyobb részleges ellensúlyt.

A maginfláció, amely nem tartalmazza az energiát, az élelmiszereket, az alkoholt és a dohányt, 2,8%-ra emelkedett a 2,6%-ról. Az éves szolgáltatásinfláció szintén nőtt: 3,7%-ra, szemben az augusztusi 3,4%-kal.

A szolgáltatások árai havi alapon nem változtak. A repülőjegyárak kevésbé estek vissza, mint egy évvel korábban, ami a 2025. szeptemberével való összevetésen keresztül felfelé húzta az éves szolgáltatásinflációt. Ez az emelkedés összetételét jelentőssé teszi a tartósság megítélésekor.

A politika az infláció tartósságától függ

A Bank of England szeptemberben 3,75%-on tartotta az alapkamatot, a kilenc döntéshozó közül hárman azonban a 4%-ra emelést preferálták. A bizottság kiemelte annak kockázatát, hogy az elhúzódó energiapiaci nyomás befolyásolhatja a bérek és az árak meghatározását.

A magasabb energiaköltségek tartós inflációt okozhatnak, ha a vállalatok ismétlődően áthárítják a magasabb számlákat, a munkavállalók pedig béremelést kérnek vásárlóerejük megőrzése érdekében. A döntéshozók azt mérlegelik, hogy ezek a hatások mennyire rögzülnek a gazdaság egészében.

A monetáris szigorítás főként a költekezés és a hitelkereslet visszafogásán keresztül hat. A Banknak meg kell ítélnie, hogy az inflációs kockázatok indokolják-e ezt a fékező hatást egy olyan gazdaságban, amely már eleve magasabb energiaköltségekkel szembesül.

Mi mozdíthatja el legközelebb a fontot?

A következő CPI-jelentés november 18-ára van ütemezve, a Bank novemberi döntése utánra. Az üzleti felmérések, a döntéshozók megjegyzései és az energiaárak változásai ezért befolyásolhatják a várakozásokat, mielőtt a döntéshozók szavaznak.

A tartós, mögöttes inflációra utaló bizonyítékok támogathatják a fontot, ha a befektetők a brit kamatszintre vonatkozó várakozásaikat más országokéhoz képest felfelé módosítják. A szigorú politika hosszabb ideig tartó fenntartása fontosabb lehet, mint egy előre széles körben várt kezdeti emelés megerősítése.

Ezzel szemben a gyengébb gazdasági aktivitás vagy az energiaköltségek enyhülése korlátozhatja a további szigorításra vonatkozó várakozásokat. A magasabb fő infláció ekkor kevésbé támasztaná a devizát, ha a piacok inkább a növekedési kilátások miatt aggódnának.

A kereskedők számára a kulcskérdés az, hogy az inflációs meglepetés megváltoztatja-e a várakozásokat a széles körben várt novemberi emelésen túl. A font következő tartós elmozdulása attól függ, hogy ez az eltolódás hogyan viszonyul más gazdaságok monetáris politikai várakozásaihoz.

Figyelem! Ez az anyag nem minősül befektetési tanácsadásnak. A múltbeli teljesítményre vonatkozó adatok nem garantálják a jövőbeni hozamokat. A devizákba történő befektetés a hozamokra hatással lehet azok árfolyam-ingadozásai miatt. Bármely értékpapírügylet nyereséget és veszteséget egyaránt eredményezhet. Az ebben az anyagban szereplő feltételezések és várakozások csupán becslések, amelyek nem feltétlenül pontosak, és a mindenkori gazdasági körülményektől függően változhatnak. Ezek a kijelentések nem garantálják a jövőbeni hozamokat.